Mesemalom

Minden délután ott mentek el, de annyira belefeledkeztek a beszélgetésbe, hogy hosszú ideig észre sem vették azt az ütött-kopott ajtót a jellegtelen, szürke épületen, ami csak félig magasodott a járda szintje fölé.

A három lány már izgatottan járkált fel-alá a tanteremben, amikor Konrád megérkezett. Padtársa, Dóri, eléje szaladt.

Az óriási ajtó nyikorogva-csikorogva kitárult. A lányok Konrád háta mögül kukucskáltak előre. Legnagyobb megdöbbenésükre egy kellemes lakószobában találták magukat. Elragadó volt a látvány.

- Azt szeretnétek tudni, hogy ki vagyok én? A gyerekek bólogattak. - Miért is kertelnék? Elmondom. Boszorkány vagyok!

A négy barát mindennapos vendég lett a Karmazsin utcában. Magától értetődő rendben, minden alkalommal másvalaki hozta a minőségi macskacsemegét Kuala Lump Úrnak.

Szerda volt. A Karmazsin utcai gyógynövénytan napja. Milda és a gyerekek a kertben üldögéltek. Milda ma is újabb gyógynövényt mutatott be.

A tornacsarnokban minden készen állt a versenyre. A nézők izgatottan üldögéltek a lelátókon. Amíg a versenyzők az öltözőben készülődtek, az edzők és a szervezők gondterhelten futkostak.

A következő délutánon a gyerekek keresztkérdésekkel bombázták Mildát, hogy megtudják, vajon ott volt-e a versenyen. De ő csak kacagott, és az asztalra tett egy habkarikákkal díszített, mennyeien krémes tortát.

Dóri, ha kacagott, vele kacagtak az emberek a lépcsőházban, a felvonóban, a portásfülkében, a társasházban, az egész iskolában. Soha nem „nevetgélt", nem „vigyorgott", nem „kacarászott". Kacagott. Tiszta szívéből, csilingelő hangjával, barna szembogarával, arcának minden apró szegletével.

A nagyszünetben Lilla és a többiek körülvették Dórit. - Mi a baj? A kiömlött a festék? Ne vedd úgy a szívedre, bárkivel megtörténik. - Nem, nem... de inkább hagyjuk ezt a témát! Ugye, nem baj?

Közeledett a Ki mit tud?, a várva várt iskolai vetélkedő. Sok lány készült tánccal, de volt, aki hangszeres fellépésre, versmondásra, vagy éppen bűvészbemutatóra vállalkozott.

Lilla egyedül bandukolt hazafelé. Már csak néhány lépés választotta el a lakás ajtajától, amikor egy ötlet, mint egy apró méhecske, hirtelen befészkelte magát a fejébe.

Lilla, a magyar tanár gondterhelten járkált a padok között. Hirtelen megállt és komor tekintettel nézett körül.

Míg a gyerekek gyakorlati vizsgát tettek gyógynövénytanból, Milda a hintaszékben ült és a felhőkre mosolygott. Fruzsi méltatlankodva motyogott.

Milda meglökte a hintaszéket, és belekezdett a történetbe, amit Konrádnak ígért.

A Milda kertjébe behajított petárda lángba borította a földön száradó, lehullott faleveleket. Innen indult útjára a tűz, és nemsokára bejutott az épületbe is.

A Karmazsin utca végén, a patak partján új játszótér épült labirintus csúszdával, egyensúlyozó gerendával, hintákkal és homokozóval. A gyerekek és Milda azt beszélték meg, hogy a következő szombaton, korán reggel itt találkoznak.