Mesemalom

A mezőn innen, a folyón túl, a nagy tölgytönktől jobbra és tovább, a nagy semmiből előtűnik egy csodálatos kicsi tó. Partja nádas, de tiszta, csillogó vize a homokos földet mossa.

Kelep egy aranyos, kicsi gólyafióka volt. Szülei egyszer elvitték vadászni. Kelep ekkor látta a vízben a közeli farmról származó libacsaládot.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gólya. Csodálatos, hófehér tollai voltak, a végükön gyönyörű, girbe-gurba fekete festéssel.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy lilik. A mi kis lilikünk most kezdte az iskolát. Büszkén lépdelt be az iskola kapuján.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű erdő, amit Csekenyefalvának hívtak. Ebben az erdőben egyetértésben éldegélt két nyuszi - Tapsi és Fülemüle -, egy kis lilikkel, akit úgy hívtak, hogy Lili.

A szüleim egy szép, márciusi estén érkeztek meg erre a helyre. Nagyon fáradtak voltak, de első dolguk volt, hogy építsenek egy biztonságos, puha fészket a nagy fűzfa ágai közé.