Mesemalom

Adorit megkérte Trakkot és Rukkot, hogy segítsenek összehívni a nagytanács ülését. Hogy átadja a meghívót, Rukk először a fennsíkra repült, utána a sejemanók közé, az erdőkbe. Trakk Umbert kereste fel kedvenc tópartján.

Délután már minden meghívott a Szivárvány Palotában tartózkodott. Szféria együtt vonult be Abakusszal és Silabusszal. A fényesre koptatott márványlépcsőn Umber és Trunk beszélgetésbe merülve lépkedtek egymás mellett.

Adorit türelmetlenül várta, hogy végre Híria is megérkezzen. Nem telt el sok idő, az ő hintója is bekanyarodott a kockaköves udvarba.

Minden meghívott a tanácskozó asztal mellett ült, csak Adorit, a legfőbb hadúr járkált izgatottan fel és alá. Minden szempár őt figyelte, az ő lépéseit követte.

-      Köszönöm, hogy eljöttetek! - köszöntötte a meghívottakat. - Olyan értesülésekhez jutottam, amelyek létfontosságúak országunk számára. Logíriában kalandozó tippantóktól kaptam a hírt, hogy a szomszéd ország új uralkodója, Arszin, minden idegent börtönbe vettet, aki engedély nélkül a földjére lép. Logosz király valaha fogadalmat tett a Terdon bolygó népeinek, hogy soha többé nem támad másokra. De már nem ő az uralkodó. Arszin fejére került a korona. Az új király lábbal tiporja elődje esküvését. Ezt nem tűrhetjük! Háborút hirdetek Logíria ellen!

A tanácskozás résztvevői dermedten ültek. Abakusz szólalt meg először.

-      Adorit, testvérem, kérlek, fékezd magad! Kalandria népeit nem küldhetjük háborúba csak azért, mert néhány tippantó rémhíreket terjeszt.

Híria szólásra emelkedett.

-      Soha ne kételkedj egy tippantó szavában! Biztosra veszem, hogy úgy van, ahogy a manók mondták. Bizonyíték nélkül azonban nincs jogunk háborút indítani.

Adorit tántoríthatatlan maradt. Fűtötte az indulat. Úgy érezte, itt az ideje a cselekvésnek.

-      Arszin csendben ármánykodik, és börtönbe vetteti honfitársainkat. Mi jön még? Talán ölbe tett kézzel várjuk, hogy seregei újra lerohanják Kalandriát? Én azt mondom, ne tétlenkedjünk!

A teremben néhány pillanatra újra beállt a csönd. Trunk emelkedett szólásra.

-      Ne felejtsétek el, hogy megvéd minket a mesemalom!

-      Igen! Páratlan fegyverünk a mese ereje, amely térdre kényszeríti a logíriai hadakat. Még most is emlékszem a sok fejfájós katonára, ahogy sápadt arccal eliszkolnak a malom közeléből - nevetgélt Umber. - Ők is tudják, hogy nincs esélyük ellenünk. Nem kell félnünk! Logíria nem mer Kalandriára támadni!

Szféria sápadtan üldögélt a sarokban. Mélyet sóhajtott, mielőtt megszólalt.

-      Nem hagyhatjuk, hogy a mieink közül bárki is börtönben üljön!

Abakusz és Silabusz elgondolkodva hallgatták a többieket. Silabusz beszélt először.

-      Dédmama, de hát mihez kezdhetnénk? Én egyetértek azzal, amit Híria mondott. Nem indíthatunk háborút indok nélkül! Ez valamennyi jelentős hadtudományi értekezés egyik alaptétele.

-      Ehh! Mindig a könyvek! Most cselekvésre van szükség! - vágta rá ingerülten Szféria. - A honfitársainkról van szó.

Híria, aki eddig az ablakon nézett kifelé, most az üres trónhoz sétált, és leroskadt. Arcát a tenyerébe temette.

-      Igazatok van! Cselekvésre van szükség. De nem hebehurgyaságra! A Terdon bolygó békéje a legfontosabb. Nem veszélyeztethetjük elhamarkodott lépésekkel!

Mindenki bólogatott a teremben, csak Adorit nézett farkasszemet nagyanyjával.

Umber hirtelen a magasba ugrott.

-      Megvan! Ez az! Tudom, mit kell tennünk! Kémek! Igen, kémeket kell küldeni Arszin udvarába!

-      Remek ötlet! - kiáltotta Silabusz. Hangjából gúny csendült ki. - Kár, hogy Kalandriának nincsenek kémei.

Adorit felragyogott.

-      Kalandriának eddig nem voltak kémei. Miért ne lehetnének ez után? A legfőbb hadúr így rendelkezik, ha nincsen ellenvetésetek.

-      Jó, jó, de ki lenne alkalmas erre a nehéz feladatra? A kémkedés fürgeséget és agyafúrtságot igényel. Egyáltalán nem egyszerű feladat - mondta Abakusz. - Nem ismerek erre megfelelő személyt sem a vízpartiak, sem a manók között. Talán a szellőfiúk... De ők sem vállalhatják! Annak a futármunka látná kárát.

Adorit arcára magabiztos mosoly ült ki.

-      Én tudom, ki lesz az első kém Kalandriában.

A tekintetek kérdőn meredtek a legfőbb hadúrra.

-      Én! Eddig nem láttam értelmét, hogy Híria nekem adományozta a hadvezetői címet, hiszen Kalandriában hosszú ideje béke honol. De most eljött az én időm! Magam megyek Logíriába, és felderítem, mi történik ott. Bízom benne, hogy ügyességem nem hagy cserben, és hamarosan visszatérek.

Adorit keze ökölbe szorult.

-      Ígérem, megtudok minden tőlem telhetőt Arszin királyról, s ha valóban kalandriai foglyai vannak, hát esküszöm, megkeserüli!

Híriához fordult.

-      Nagymama! Te kikötötted, hogy jelentős döntéseket nem hozhatok egyedül. Felkérek hát mindenkit, hogy szavazzon! Aki jóváhagyja, hogy én legyek a felderítő, az emelje fel a kezét!

Lassan emelkedtek magasba a karok. Elsőként Umber négy zöld tapadókorongja jelent meg a levegőben. Utána Trunk keze. Abakusz és Silabusz egyszerre lendítette magasba a karját. Őket követte Szféria, és végül lassan, nagyon lassan, de Híria is felemelte a kezét.