Mesék » Zordonnord » (10.) Vadmacska Korgiban

Vadmacska Korgiban

Lupi és Kajtánka ujjongva készülődött.
- Viszünk magunkkal ennivalót! Magocskákat. Pempőcskéket! Huhú, megtömjük a zsákot, ugye, Kajtánka? Segítesz?
- Segítek hát! Hozd a zsákot!
Picasso kíváncsian figyelte a manók pakolászását.
- A pölömpimpót el ne felejtsétek! Mindenképpen tegyetek be egy üveggel.
Picasso elgondolkodott.
- Vagy inkább két üveggel. Úgy nyugodtabb lennék.
Mimi megráncigálta Picasso fülét.
- Vendégségben nem illik követelőzni - súgta a macska fülébe.
- Semmi gond! - felelte Lupi. - Elbírja a zsák. Nagyon erős! - emelte magasba a durva darócból szőtt hátizsákot.
- Te vagy az erős, nem a zsák! - nevetett Mimi.
Lupi elpirult, manófüle bíborba borult.
- Ugyan...- hebegte. - Semmiség!
- Dehogy! - rázta meg a fejét Mimi. - Valódi segítség, amit értünk teszel.
- Induljunk! - nógatta őket Kajtánka. - Ha ennyit piszmogunk, ma egyetlen furmánynak sem jutunk a nyomára.
Elindultak, maguk mögött hagyva a kunyhót. A virágokkal díszített zöld mezőn sorra hagyták el a csinos manóházakat. Ha valamelyikben éppen otthon tartózkodtak, a házigazda vidáman invitálta őket egy kis csemegére, de arról sem feledkeztek meg, hogy felajánlják a segítségüket. Lupi valamennyit megkérdezte, hogy nem látott-e errefelé furmányt, de a manók szomorúan a fejüket rázták. Úgy tűnt, Korgiban nem jártak mostanában furmányok.
- Itt mindenki olyan kedves! - sóhajtott Mimi, és lerogyott egy virágzó almafa tövébe. - A nagymamám ujjongana örömében ennyi jószándék láttán. De hogyan találjuk egy meg a karkötőt? Senki nem hallott róla, és a furmányokról sincs semmi hír!
- A furmányok közelebb vannak, mint gondolnád! - szólalt meg egy recsegő hang a közelben.
Valamennyien a fejüket kapkodták. Vajon honnan jön ez a kellemetlen hang? A közeli, hatalmas tulipánfa törzse mögül egy gombaformájú alak kandikált ki.
Mimi ámulva nézte. Jól lát? Dörzsölte meg a szemét újra és újra. Mi ez? Gomba vagy állat?! Éppen olyan, mint egy kucsma. Vagy mint egy gomba. Egy kucsmagomba! De ennek a kucsmagombának élénk fekete szeme és borsónyi orra volt. És a keze! Hosszú kéz, ami lelógott egészen a földig.
- Ki vagy te? - suttogta Mimi
- Én is szeretném tudni, mit keres Korgiban egy kislány és egy vadmacska. Igazán! Nagyon érdekel! - kérdezte az ismeretlen recsegő hangon.
Picasso kikerekedett szemmel nézte az ismeretlen lényt.
- Ez a fura szerzet rólam beszél?!


Következő rész »


Ha neked is tetszett, oszd meg ismerőseiddel!


Ugrás a lap tetejére