Mesék » Kandúrkaland » (6.) Kandúrdolog

Kandúrdolog


Borneó alig várta az estéket, hogy mielőbb kisurranhasson az esti portyázásokra új barátaival. Még Tivadarnak is feltűnt macskája izgatottsága, ahogy a fekete antennafarok egyre nagyobb sebességgel cirkál fel és alá a két fal között.

Blans és Cuki általában napnyugtakor érkeztek meg a Kotorékdombra. A három macska együtt kóborolt, egyre nagyobb köröket járva be a környéken. A két kandúr soha nem tudott megegyezni, melyikük vezesse a portyázást, így hát rendre Blans szaladt előre. Így volt ez azon a szerda estén is, amikor elhatározták, hogy egerészni mennek a kisbolt mögé, rendet teremtve az elkanászodott cincogók között.

- Blans, menj nyugodtan elöl! - szólt előzékenyen Cuki. - Nem kell félned! A nyomodban járok, történjen bármi, én megvédelek! Egy ilyen törékeny és elegáns hölgy megérdemli egy erős kandúrmancs oltalmát!
- Ahogy mondod! - szakította félbe Borneó. - Rátermettség kell az ilyen feladathoz. Hogy neked milyen igazad van, Cuki! Szerencsére itt vagyok én, akinél éberebb és bátrabb kandúrt nem látott még a környék. Kiéhezett kóborkutyák, elcsatangolt vérebek, gyertek bátran, elbánok véletek! Nekem mindez semmiség. Gyerekjáték csupán.
Ábrázata elkomorult. Eszébe jutott hajdani szerelme.
- Az én Mircim biztonságban volt mellettem! - folytatta. - Hányszor mondta nekem, „ó, Borneó, te vagy a legbátrabb kandúr az egész lakótelepen..."

Tófalvi Macskakandúr szembefordult Borneóval. Zöld szemében élénk szikrák pattogtak.

- Hogy te képes lennél megvédeni egy hölgyet?! Te?! Néztél mostanában tükörbe? Hús is alig van rajtad, izmokat pedig még mutatóban sem látok. Bármelyik harci kutya könnyűszerrel kettéharapná a gerinced! Még egy plüss harci kutya is. Ugyan már! Te és a védelem! Ne légy nevetséges!
- Te vagy nevetséges! - fújtatott Borneó. - Talán azt hiszed, hogy egy vastagbundás, puhány macska többre képes, mint egy kecses mozgású párduc, a borneói őserdők éber fenevadja, aki hangtalanul lépked a pálmafák tövében a mérges óráskígyók árnyékában?!
- Ébresztő, kispajtás. Miféle óriáskígyó? Párduc! Hahaha! Na, ne nevettess, mert itt halok meg a röhögéstől! Még hogy te párduc? Legfeljebb fekete bárány, abból is csak valami szelídebb fajta.
- Bárány?! - háborodott fel Borneó. - Az éppenséggel te lehetnél, mondjuk a merinói fajtából ezzel a hosszú szőrrel. Szerencsés vagy, hogy ilyen hosszú, és eltakarja a híres izomzatodat. Vagy inkább a hiányát...

Blans megfordult, és leült, egyenlő távolságot tartva a két kandúr között. Fejét oldalra biccentve figyelte a civakodókat. Sárga szeme haragosan villant a szürkületben.
- Az nem zavar benneteket, hogy én is itt vagyok? Két buta kölyökmacska pofozkodik így. Úgy el vagytok foglalva egymás becsmérlésével, hogy velem közben bármi történhetne.

Blans felállt, hátat fordított a két elképedt kandúrnak, és elindult. Néhány lépés után azonban megtorpant.

- Egyszer és mindenkorra elég volt ebből! - fordította hátra a fejét. Szája szigorú vonalat rajzolt. - Állandóan ezt kell hallgatnom, ahelyett, hogy intelligens macskákhoz méltó témákról társalognánk. Például a gazdáinkról! Cuki, mesélhetnél inkább arról, szegény Franci néninek fáj-e még a lába! Borneó, te pedig elmondhatnád, hogy Tivadar mit kutat mostanában, van-e új, kedvenc mikrobája. Megvitathatnánk azt is, miért érdekesebb egy mikroba, mint egy macska. De nem, erről szó sem lehet! Állandóan csak hencegés és ez az unalmas kandúrkodás. Elviselhetetlenek vagytok, ti férfiak!

Blans újra elindult. Cuki és Borneó némán kullogott a nyomában.

- Miattad mérges! - suttogta Borneó. - Te kezdted!
- Tegnap meg te! - vágta rá Cuki.
- Nincs igazad! Te kötözködtél!

Blans megtorpant és hátrafordult. Komoran nézte a két kandúrt.
- Ha így folytatjátok, szavamra mondom, nem találkozom többé veletek Borneó szigetén. Akkor majd kedvetekre veszekedhettek, meg hősködhettek!

A két kandúr mellső mancsai esküre fonódtak.
- Soha többé! - kiáltotta Cuki elnyúlt képpel.
- Megjavulunk, csak ne hagyj minket faképnél! - rimánkodott Borneó. - Mire menne egymással két eszetlen kandúr?
- Jól van, na! Még a végén megsajnállak benneteket! - nevetett Blans.

 

 


« Előző rész    |    Következő rész »


Ha neked is tetszett, oszd meg ismerőseiddel!


Ugrás a lap tetejére