Mesék » Jakab

Jakab

Az elveszett tárgyak országa

Tarts Jakabbal Glejmin varázslatos világába! Nem kell hozzá más, csak egy pár piros papucs, és a képzelet, ami átrepít az elveszett tárgyak országába. Még az is lehet, rátalálsz az eltűnt órádra, pénztárcádra, vagy a kedvenc tolladra…

A piros papucs

thumb
Jakab a világ minden kincséért se húzott volna papucsot, pedig az előszobai cipős szekrényben legalább hat pár állomásozott. Bolyhos mamusz, márkás sportpapucs, lyukacsos strandpapucs, belebújós szőrös papucs...

Szerdai meglepetés

thumb
Majdnem egy év telt el azóta, hogy a mama hazavitte az új papucsot. Jakab lett a legmagasabb fiú az osztályban. „Úgy nő, mintha felfelé húznák", mondogatták a rokonok. A piros papucs pedig mintha vele együtt nőtt volna.

A fészer titka

thumb
Jakab talpa a már nem remélt találkozás boldog örömével kereste helyét a szakadt bélésben. Az ablak felé indult volna, ám a papucs megmakacsolta magát. A fiú csaknem orra bukott. A másik lábával is próbált előre lépni, de ugyanaz történt.

Az elveszett tárgyak országában

thumb
Jakab sebesen csúszott lefelé a végtelennek tűnő szerpentinen. Úgy érezte, mintha egyenesen a föld mélyébe, az olvadt kőzetek közé csúszna.

Glejmin országútján

thumb
Több mint négy órája baktattak a girbe-gurba ösvényen, melyet Módusz hangzatosan Glejmin országútjának nevezett. Némán meneteltek.

Diamondán

thumb
A város immáron teljes pompájában ragyogott előttük. Sehol egy ház, mindenütt ékszeres ládikák sorjáztak. Átsétáltak két gazdagon díszített doboz között.

Tiki-taki

thumb
Jakab és kísérői kifordultak az országútra, maguk mögött hagyva Diamondánt és a várost körülölelő, tarka mezőket. Körülöttük úgy sorjáztak a zöld dombok, mint a hullámvasút púpjai.

Bőröndköz

thumb
Már rég elhagyták Tiki-Takit, de Jakab fejében még mindig az órák ketyegése visszhangzott. Debóra egészen elhalkult, később meg is állt, édes szunyókálásba merülve a fiú belső zsebében.

Lénia

thumb
Jakab kiugrott a magas fűbe, zavartan beletúrt dús hajába és körülnézett. Nem, nem vagyok odahaza, gondolta szomorúan, nem az én iskolámba csengettek be…

Animin falainál

thumb
Végre befejeződött a számlálás Léniában. Módusz tarka zsebkendővel törölgette le az izzadtságot magas homlokáról.

Animin

thumb
Jakab szinte megszédült az utcákon nyüzsgő, tarka seregtől. Már az első pillanatban látszott, hogy ez a város jóval nagyobb, mint a többi. Módusz mosolyogva figyelte a fiú elképedt arcát.

Kőszobrok

thumb
Módusz sietve lépkedett puha mokaszinjában, Jakab és Tricepsz alig bírták követni. - Igyekezzünk! – fordult hátra. - Mondán nagyon dühös lesz, ha ebédidőben zavarjuk!

Mondán

thumb
Továbbhaladtak a palota felé. Jakab bizonytalan léptekkel botorkált kísérői között piros papucsában, és közben ámulva nézte a palotát.

Menesztés

thumb
Mondán egyre gyorsabban keringett a trónteremben. - Nyugodjatok meg, kedveskéim, nyugalom! – torpant meg a kanapén heverő tárgyak előtt.

Szökés a pincebörtönből

thumb
A pincebörtönhöz kopott kőlépcsőn át vezetett az út. Jakab úgy vette ki a folyosói petróleumlámpák halovány fényénél, hogy a börtön üresen ásítozik. Megérkeztek az utolsó zárkához.

Meglepetések éjszakája

thumb
Jakab azon töprengett, merre induljon, hogy elkerülje az őröket. Óvatosan körülnézett. Szívverése a következő pillanatban felgyorsult. Közvetlen közelében szörnyű árnyékok vetültek a kőfalra.

A Haramon barlang

thumb
Hamarosan már az országúton baktattak. A hold sápadt karimája világított a dimbes-dombos táj felett. Szerencsére nem találkoztak utazókkal, mindössze egy magányos petróleumlámpa dülöngélt az úton, érthetetlen dalocskát dünnyögve.

Karvaluszok a Szurdok felett

thumb
A hold hamar elunta a Szeles Szurdokot, gyorsan odébbállt. A sziklák közé lassan hömpölygött be az éjfekete csend, nehéz álmot borítva a fáradt szökevényekre, akik hátukat a barlang hűvös falának döntve, kimerülten aludtak el.

A Telki Lejáró

thumb
Dermedten figyelték, ahogy a fekete árnyék egyre nőtt, végül tompa puffanással elérte a földet. Karmos, izmos lábak markolták meg a rögöket, vastag, csupasz farok verődött a kövek közé.

Telek

thumb
Tricepsz intett, és előre indult, követve a barlangi patak girbe-gurba kanyargását. A többiek csendben ballagtak utána, leszámítva Spirituszt, aki továbbra is kényelmesen lóbálódzott Jakab kezében.
1 | 2 | 3